There are no translations available.

Megújult honlapunk mostantól új tárhelyen áll látogatóink rendelkezésére. Várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen szerkesztenék oldalainkat! Vállalkozó kedvű tanulók, szülők, nagyszülők jelentkezését is örömmel fogadjuk.

Húsvét

Thursday, 28 March 2013 07:03

There are no translations available.

Világ világa,
Virágnak virága,
Keservesen kínzatol,
Vas szegekkel veretel!

(Ómagyar Mária siralom – részlet)

A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. ^[2] Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.^[3] A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. ^[4] ^[5]A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

A keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

Azt csicsergi a kis fecske,

Odakünn a házereszbe:
Itt lakik egy kisleányka,
Ingó-bingó rózsafácska,
Rózsavizet hoztam néki,
Engedjétek meglocsolni.
Nem kívánok érte mást,
Csak egy szép piros tojást.

Egy-két észak-, és nyugat-magyarországi faluban nem locsolkodtak a fiúk, hanem vesszővel járták az utcákat, s azzal csapkodták a lányokat. Ez egy népi hagyomány, amit villőzésnek hívtak. Általában fűzfavesszőből fonták ezeket a vékony korbácsokat, amikkel meg lehetett ütögetni a lányokat. Ez is egy termékenységi varázslattal függ össze, hogy minél könnyebben teherbe eshessenek a lányok. Ha megtörtént a csapkodás, utána szalagot kötöttek a lányok a vesszőre, majd borral kínálták meg a fiúkat.

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjébõl rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztõl megnõnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál,
megöntözném: ennyibõl áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.

Kinyílott az aranyesõ
Én voltam ma a legelsõ,
aki kora reggel
locsolkodni kelt fel
Minden szõke, barna lány,
Mint a piros tulipán
Virulva-viruljon
Rózsapermet hulljon.
Íme, itt a kölni
Szabad-e locsolni?

Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözõlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözõlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendõben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért pirostojást kapok.

Patak mellett mentem, azt súgta egy harcsa:
Van e háznál kislány, hogy az Isten tartsa.
Meglocsolnám rózsavízzel, hogyha elõjönne,
Akkor az a kicsi lány jaj de nagyot nõne !

Zölderdõben jártam,
Kicsi medvét láttam,
Szereti a mézet,
Add ide a pénzet!

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi.

E szép ajtón bekopogék,
Ha nem bánják, locsolkodnék
Öntök asszonyt lányával,
Várok tojást párjával.
Ha pedig sajnáljátok,
Mindjárt porrá áztok,
Mert kölni helyett
Vizet öntök rátok!

Itt vagyok,
Friss vagyok,
Máris sorba állok!
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok.

Húsvét másnapját
Örömmel köszöntjük,
Ha tojást nem adnak,
Mindnyájat leöntjük.
Íme itt a kölni!

Húsvéti locsolkodás

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.