Idén nyáron nyolc napot töltöttem Magyarország legnagyobb tava, a Balaton déli partján, Balatonlellén. Nagyon szép helyeket látogathattam meg, így jutottam el például a Keszthelyi Festetics kastélyba. Később kicsit utánanéztem a Balaton és a város adatainak.

Földrajzi adatok:

Ez a hely Magyarországon található, Közép-Európában, a mérsékelt éghajlati övben, a jellemző éghajlat a nedves kontinentális. A Balaton Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava, meghatározó földrajzi tényező.

Hasonlóan két másik nagyobb tavunkhoz, a Velencei-tóhoz és a Fertő-tóhoz ez is szikes tó. Méreteit tekintve hossza 77 km , szélessége pedig 1,3 - 14 km között mozog, átlagosan 7,8 km. Legkeskenyebb része a Tihanyi-félszigetnél található, itt mindössze 1,3 km széles. Felülete 594 km²,legnagyobb mélysége 11 m, átlagos mélysége 3-4 m.

A Balaton a Dunántúl közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai-dombság,  keleten pedig a Mezőföld határolja. Fontos természeti kincsünk. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik. Északi partján a Bakony hegység található. A Balaton-felvidéken gyakori a szőlő- és gyümölcstermesztés. Nyáron a kellemes időjárás,a csodálatos táj megnyugtató hatással van a pihenő emberekre.

Geológiai szempontból, a földtörténet középkorában, a  lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak az Alpokat alkotó anyagokkal. Viszonylag fiatal képződmény, kb. 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. Ebben az időszakban száraz éghajlat volt, vélhetően az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és körülbelül 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, és még azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi úgynevezett berkek is a tóhoz tartoztak.

A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott dűnék ezt elzárták. A tavat a befolyó vizek és a szél hordaléka folyamatosan feltölti. Az üledékréteg a tó fenekén 6-10 méter vastagságot is elér. Emberi beavatkozás (kotrás) nélkül a tó néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne.

A tóra merőlegesen fújó, észak-nyugati szél miatt könnyen alakulnak ki a víztükrön hullámok. Azonban a Balatont körülvevő hegyek miatt ezek nem túl nagyok, és gyakran van hullámmentes időszak. Ez is kedvez a nyaraló, pihenni vágyó embereknek. Ezzel szemben a szörfösök és a vitorlások éppen a szelet kedvelik, ezekből az előbbit volt is alkalmam a nyár folyamán kipróbálni

A Balaton fő tápláló folyója a Zala. Ennek fő torkolatvidéke a Kis-Balaton, Korábban a Balaton szerves része volt, a Zala itt rakta le hordalékát, mielőtt a Balatonba ömlött volna. Ezután azonban az olyan dolgok miatt, mint  a mezőgazdasági tevékenységek, és a vasútépítés, fokozatosan egyre csökkent a területe, és ezáltal jelentősen vesztett szűrő hatásából. Ennek következtében a Balaton vízminősége romlani kezdett, mivel belekerült a Zala hordaléka.

Később, az 1970-es években a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Kis-Balaton újbóli, mesterséges elárasztását kezdeményezte és a mocsári élővilág helyreállítását.

Élővilág:

A vízben és közvetlen közelében több mint 1200 állatfaj él.

A közeli erdőkben madár fészkel, közülük legritkább talán a kerecsensólyom. Ritkán látható állatfajok még az erdőkben a dám- és gímszarvas valamint a róka. Növények közül szintén ritka és szigorúan védett fajok őshonosak itt, mint például a Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye, a lisztes kankalin, vagy a tavaszi hérics.

A környező hegységekben a molyhos- és cseres-tölgyes erdők a legjellemzőbbek, de ezeket néhol mesterségesen ültetett fenyvesek váltják fel.

Magának a tónak a növényvilágát főként alga- és hínárfajok alkotják, ezekből leggyakoribbak a békaszőlő-fajok. Nádasok főként az északi parton találhatók. Alkotó fajaik a fedőnád, a tavi káka, a zsombéksás és a keskenylevelű gyékény.

A vízben mintegy 50 féle hal, él, főleg a csuka, compó, fogassüllő, harcsa, garda és a pontyfélék a leggyakoribbak. Nagy számban találhatóak vízi madarak a part közelében, főleg a nyugodtabb, rejtett helyeken. Ilyenek például a récefélék, a bütykös hattyú,amely gyakran merészkedik az ember közelébe, ott van még a küszvágó csér, a kormorán és nem utolsó sorban a dankasirály, és a búbos vöcsök is.

Balatonlelle:

Ez a város, ahol  nyaram nyolc napját töltöttem, Balatonlelle. A turisták és nyaralók szempontjából igen kedvelt üdülőhely, amit meg lehet érteni, hiszen gyönyörű hely.

Kisszabó Dóra
7.o.