Radnóti Miklós: MÁJUS

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

1941. február 25.

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenység-istennő volt a római mitológiában. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.

• http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1jus
• http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/05
• http://majus.lap.hu/
• http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/5.php
• http://www.zeneter.hu/gondolat/majusi-versek.html

Jeles napok májusban:

• Szent Flórián napja (május 04.)
• Áldozócsütörtök (május 09.)
• Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12.)
• Nepomuki Szent János emléknapja (május 16.)
• Pünkösd (május 19.)
• Orbán napja (május 25.)
• Margit napja (május 25.)
• Szentháromság vasárnapja (május 26.)

Májusfa

Éjjel a szeretett lány kapujához állították a fiatal fiúk
A májusfa állítás szokása nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában még ma is jelen lévő népszokás. A magas sudár fák állításával és díszítésével a fiatalok a természet újjáéledését ünnepelik.
A fiatal fiúk csoportba szerveződve állították a kiszemelt lánynak. Az éjszaka leple alatt a kerítéshez rögzítették a karcsú fát az udvarló legény vezetésével, amit aztán színes szalagokkal, néhol étellel-itallal díszítették. A fát egész éjjel őrizni kellett. A lánynak, aki a fát kapta ez igen nagy megtiszteltetés volt, cserébe illett megvendégelni a legényeket. A két világháború között divatba jött a szerenád is, amit a lánynak egy gyertya megnyújtásával illett fogadni. Nem ritkán a fa állítását mulatság követte körbe táncolták a fát, vetélkedőket, ügyességi versenyeket szerveztek, így ünnepelve a tavasz érkezését. Egyes vidékeken szokás a májusfamászás is, melynek fő célja a fa tetejére rögzített ital megszerzése. Végül pedig a fa ledöntését újabb mulatság és tánc követte.

Körtánc a májusfa körül

A szokás eredete a középkorba nyúlik vissza, Magyarországra a mai Németország területéről került. A bajor falvak legnagyobb büszkesége volt a májusfa, melyet április 30-án, a falu főterén állítottak fel. A megfelelő fa kiválasztása és kérgének lehántolása a férfiak feladata volt. Állítás után itt is szalagokkal, virágfüzérrel díszítették azt, tetejére koszorút helyeztek. A korona volt hivatott megőrizni és védeni a fát, mely a termékenység és a szabadság jelképe is volt egyben.
A középkori angol falukban is állítottak májusfát, egymással versenyezve kié a nagyobb. Az állítást itt is tánc és vigasság követte.
Manapság egész Európában találkozhatunk a nagyobb falvak és városok főterén szépen feldíszített májusfákkal, mely a közösség erejét és összetartását szimbolizálja, valamint a tavasz beköszöntét is jelzi.