1961. április 12-én Jurij Gagarin az első emberként jutott ki a világűrbe. Vosztok-1 űrhajójával megkerülte a Földet. 108 percet töltött a világűrben. Bebizonyította, hogy megfelelő felszereléssel a világűrbeli viszonyok az ember számára is túlélhetők. Az esemény hatalmas lendületet adott az űrkutatásnak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vosztok%E2%80%931

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jurij_Alekszejevics_Gagarin

http://kepek.origo.hu/galleriesdisplay/gdisplay?xml=/1104/Gagar20114812401/gallery.xml&rovat=tudomany

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20110410-jurij-gagarin-50-eve-indult-az-elso-ember-a.html

1912. április 14-ről 15-re virradó éjszaka a Titanic első útján elsüllyedt.

A luxushajó, amely az angliai Southampton kikötőjéből New York felé tartott, jéghegynek ütközött.

Soha nem látott méreteire (270 méter hosszú, 28 méter széles, mintegy 11 emelet magas, 46 ezer tonna súlyú, 66 ezer tonnás vízkiszorítású) méltán lehetett büszke építtetője. Fedélzetén a fényűző módon berendezetett első osztályú kabinok, szalonok és éttermek mellett többek között golfpálya, teniszszoba, sőt még tehénistálló is volt, ahonnan naponta friss tej került az utasok asztalára. A három hatalmas hajócsavar teljesítményre 46 ezer lóerő volt, a maximális sebesség pedig 22 csomó, azaz óránként 41 kilométer. A hajófenékbe 16 vízzáró rekeszt építettek, emiatt elsüllyeszthetetlennek tartották a monstrumot. S ugyanezért az eredeti tervekben szereplő 64 mentőcsónak helyett csupán 20-at készítettek el, az utasokkal és legénységgel együtt összesen mintegy 6000 fő befogadására képes utasszállítóhoz. Amikor 1912 áprilisában a Titanic első útjára indult, senki nem gondolta, hogy ez egyben az utolsó is lesz.

A katasztrófában a 2200 utas közül több mint 1500-an vesztették életüket.

http://hu.wikipedia.org/wiki/RMS_Titanic

http://www.felsofokon.hu/dr-szonyi-gergely-blogja/2011/01/09/a-titanic-tortenete

http://titanic.lap.hu/

Április, ősi magyar nevén Szelek hava, a népi kalendárium Szent György havának nevezi. A horoszkóp csillagjegyei közül a Kos és Bika csillagjegyek esnek erre a hónapra.

A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.

Népi megfigyelések:
- április esője elkergeti a fagyot
- áprilisi hó, nem jó
- áprilisi hó trágyáz, márciusi szalmáz
- április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves
- lucskos áprilist, virágos május és száraz június követ
- áprilisban hét tél, hét nyár
- áprilisi zivatar kergeti a fagyot
- hideg április, rossz esztendő

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/04

http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/4.php

Március:  Böjtmás hava - Tavaszelő - Kikelet hava - Bölénytor (Fák) hava

Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi - napéjegyenlőségi - évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte.

A földművesek számára a március már a tavaszi munka kezdete.

Első tavaszi hónapunkban a napfénytartam növekedésével erőteljes felmelegedés kezdődik, ami elősegíti a tél maradványainak a felszámolását.

Kázmér napja (március 04.)
Gergely napja (március 12.)
Sándor, József, Benedek (március 18.)
Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.)

http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/marcius__bojtmas_hava__tavaszelo__kikelet_hava

http://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/3.php

http://szomorufuzike.freeblog.hu/categories/gondolatok/