Április 2. - Nemzetközi Gyermekkönyvnap |
|
Tuesday, 02 April 2013 19:48 |
There are no translations available.
1967 óta április 2-a vagyis Hans Christian Andersen születésnapja a Nemzetközi Gyermekkönyvnap. A könyvnapi események célja hogy olvasásra bátorítsa a gyerekeket és felhívja a figyelmet a gyermekirodalomra.
2001-ben Magyarország volt a Nemzetközi Gyermekkönyvnap "házigazdája". "A könyvekben minden benne van" című üzenetet Janikovszky Éva írta, a plakátot Rényi Krisztina tervezte.
Idén a spanyol Eliacer Cansino üzenet szól a gyerekekhez; a plakátot Noemí Villamuza tervezte.
Előbb tanulunk meg játszani és énekelni, mint olvasni. Ahol születtem, előbb énekeltük ezt a dalt a gyerekekkel, mint hogy olvasni tudtunk volna. Körbeálltunk az utcán, a hangunk túlszárnyalta a tücsökciripelést, és újra meg újra elénekeltük a dalt a kis hajóról, amelyik nem tudott vitorlázni. Néha még kis papírhajókat is hajtogattunk, és pocsolyákban úsztattuk őket, aztán meg néztük, ahogy elsüllyednek, mielőtt partot érnének.
|
Read more...
|
|
Húsvét |
|
Thursday, 28 March 2013 07:03 |
There are no translations available.
Világ világa,
Virágnak virága,
Keservesen kínzatol,
Vas szegekkel veretel!
(Ómagyar Mária siralom – részlet)
A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. [2] Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.[3] A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. [4] [5]A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.
Azt csicsergi a kis fecske,
Odakünn a házereszbe:
Itt lakik egy kisleányka,
Ingó-bingó rózsafácska,
Rózsavizet hoztam néki,
Engedjétek meglocsolni.
Nem kívánok érte mást,
Csak egy szép piros tojást.
|
Read more...
|
Weöres Sándor |
|
Thursday, 28 March 2013 20:14 |
There are no translations available.
Költő, műfordító, drámaíró, irodalomtudós
Szombathely, 1913. jún. 22. – Budapest, 1989. jan. 22.
Földbirtokos katonatiszt apa és művelt polgárcsaládból származó anya egyetlen gyermeke. Már iskoláskora előtt anyja irodalomszeretővé nevelte. Gyermekkorát Csöngén tölti és a későbbiekben is sokat és szívesen tartózkodik itt. Iskoláit Pápán, Csöngén (elemiiskolák), betegségei miatt gyakran volt magántanuló; Szombathelyen, Győrött és Sopronban (középiskolák) végzi. Már korán, 15 évesen verseket ír (pl. Öregek – Kodály Zoltán megzenésítette), és kapcsolatba kerül a Nyugat íróival, 1932-től pedig már a harmadik nemzedék vezéregyéniségének tekintik. 1933-ban Pécsett 1 évig joghallgató, majd átmegy a bölcsészkarra, majd átiratkozik földrajz-filozófia szakra és 1939-ban doktorált a A vers születése című disszertációjával.. Itt köt barátságot Fülep Lajos művészettörténésszel, Várkonyi Nándor művelődéstörténésszel (mitológiai kutatásokat végzett – így keletkeztek első mítosz versei) és barátai hatására megismerkedik más kultúrákkal is. 1943-ban Pestre költözik, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa lesz. 1948-tól műfordításaiból él, 1951-ig Budapesten könyvtáros. 1948-ban házasságot küt Károlyi Amy költőnővel. Házasságkötése után római ösztöndíjjal Olaszorsz&´gba utazik és fontos új kötetei jelennek meg. 1948 után csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. 1956 után elég nehéz elérnie, hogy az irodalmi közvélemény elfogadja stílusát. Az utolsó években is többféle műfajban dolgozik fáradhatatlanul. Mitikus asszír és ógörög költők műveit írja át (pl: Gilgames)
´li |
Gárdonyi Géza 150 |
|
Thursday, 28 March 2013 20:10 |
There are no translations available.
Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza; Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Egri csillagok
http://sulihalo.hu/diak/911-olvasonaplo/1262-gardonyi-geza-egri-csillagok-olvasonaplo |
Március 15 |
|
Friday, 15 March 2013 08:32 |
There are no translations available.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 1848-49-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.
Nemzeti dal
|
|
|
|
|
Page 5 of 11 |