|
 12.
A műanyagok azonosítása
A műanyagok többsége kőolaj-származékokból
készül. Elég sok fajtájuk van és mindegyiknek kicsit más az
anyaga, ebből adódóan mások a tulajdonságaik is.
Nagyon sokat kidobunk belőlük a
szemétbe egészen rövid használat után (pl. a csomagolóanyagokat).
A hulladékba került műanyagok tömegaránya ma Magyarországon 5-6 %,
térfogatát tekintve pedig több mint 20%.
Ahhoz, hogy ezeket az anyagokat ne
kelljen szeméttelepre vinni a használat után, külön kell gyűjteni, és szét kell válogatni anyagfajták szerint. A
megkülönböztetés azonban nem könnyű, mert a látszólag azonos
küllemű műanyagok más összetételűek lehetnek.
Készítsetek gyűjteményt!
 Nézzetek
körül otthon a lakásban, a ház körül vagy akár az iskolában!
Keressetek különböző műanyag csomagolóanyagokat, tartóedényeket,
és készítsetek belőlük bemutatót, tablót! Tanulmányozzátok műanyag
gyűjteményeteket és határozzátok meg, melyek törékenyek, melyek
hajlékonyak. Láttok-e valamilyen szabályszerűséget? Össze tudtok-e
állítani egy szabályt gyűjteményetek műanyagfajtáinak
azonosítására?
A
műanyagok azonosítására egyezményes jeleket alakítottak ki,
melyben számok és betűk segítik a hét fő típus
megkülönböztetését. Keressétek meg az alábbi jeleket a gyűjteményetek
darabjain, majd segítségükkel állapítsátok meg az anyagukat! (A
tablón mutassátok be az itt található jeleket is!)
 |
01
Polietilén-tereftalát (PET) – üdítős flakonok |
 |
02
Polietilén (PE-HD nagysűrűségű)– műanyag flakonok,
kupakok, zacskók |
 |
04
Polietilén (PE-LD kissűrűségű) – műanyag flakonok,
kupakok, zacskók |
 |
03
Polivinil-klorid (PVC) – élelmiszercsomagoláshoz használt
tálcák |
 |
05
Polipropilén (PP) – vajas dobozok, csipszes zacskók |
 |
06
Polisztirol (PS) – joghurtos edény, műanyag tojástartó |
 |
07
Egyéb műanyagok (OTHER) |
A
műanyagok nagy része újra feldolgozható, azonban ennek feltétele
az, hogy a különböző típusok szelektálva (válogatva) legyenek.
Nagyon sokszor nincsenek feltüntetve a fenti jelek, vagy az adott
termék többféle műanyag keverékéből készült, emiatt nehezebb a
hasznosításuk is.
Úszik vagy nem úszik?
 A
nem jelölt műanyagokat ti magatok is beazonosíthatjátok, ha
megvizsgáljátok, hogy úsznak-e a vízen vagy elsüllyednek.
Gyakorlásként először olyan mintákat vizsgáljatok, amelyekről
biztosan tudjátok milyen anyagból készült!
-
Vágjatok 1 x 4 cm-es mintákat
különböző műanyag flakonokból, hulladékokból.
-
Töltsetek meg félig egy edényt
vízzel, tegyetek bele egy csepp mosogatószert.
-
Helyezzétek bele a műanyagdarabkákat,
keverjétek össze a vízzel. Kettő közülük úszni fog, mert
könnyebb a víznél. (PE és PP)
-
Fokozatosan, keverés közben
adjatok a vízhez sót, figyeljétek meg, melyik emelkedik fel először.
(PS)
-
A PVC és a PET általában nem
úszik a vízen, de a kettő közül a PVC tűnik könnyebbnek.
A mosogatószer azért kell a vízbe,
hogy csökkentse a felületi feszültséget. Nagyon lapos tárgyak akkor
sem süllyednek a víz alá, ha valamivel nagyobb a fajsúlyuk. (Ezt a
jelenséget használják ki például a molnárpoloskák, mikor a víz
tetején „mászkálnak”.) A sót pedig azért adagoljuk a vízhez,
hogy növeljük a sűrűségét. Ezáltal az eredetileg lemerülő műanyagdarabok
(PE, PP) is feljönnek a víz tetejére.
 Ezt
az elvet nagy méretekben is használják a szelektíven gyűjtött, de
mégis vegyes anyagú műanyag hulladékok szétválasztásához.
A hulladék műanyagokat ti is
felhasználhatjátok még különböző tárgyak készítéséhez.
Készíthettek „papírsárkányt” nejlontáskából, miniatűr
„üvegházat” áttetsző ásványvizes palackból, palántázó
edényeket joghurtos poharakból stb.
|
