|
 8.
Vizsgáld meg a papírt!
A papír nem más, mint vékony
rostok kusza, lapított szövedéke. A papírgyártás során főként növényi
rostokból nyerik a papír alapanyagát, melyeknek hossza 0,5-3 mm,
vastagsága pedig 0,05 mm. A papírgyártó gép ilyen rostokból álló,
vízzel higított pépet önt és terít egy mozgó hálóra. A hálóból
a felesleges víz kicsorog, a rostok pedig összetapadnak. A mozgás következtében
a rostok jelentős része párhuzamosan fekszik a háló mozgásirányára,
ezért a gépen gyártott papír szálirányban merevebb, erre merőlegesen
pedig hajlékonyabb. A nyers  papírt
préselik, szárítják és hűtik, majd tekercselik, méretre vágják.
A különböző minőség elérésére töltő-, enyvező- és színezőanyagokat
adnak a péphez, esetleg fehérítik. A folyamathoz az alapanyagokon kívül
rengeteg energiára van szükség, melyből sokat megtakaríthatunk, ha újrapapírt
készítünk. A farostok sokkal nagyobbak, mint a használt papír
rostjai, mert a többszöri újrapépesítés hatására elszakadnak. Ez
az oka annak, hogy végtelenségig nem lehet a papíhulladékból újrapapírt
készíteni. A gyártás során friss rostokkal kell keverni a pépet,
mert különben nem lesz tartós a végtermék.
 Tépéspróba:
Fogjatok egy fénymásoló papírt vagy írólapot és válasszátok ki
a lap egyik szélét. Először ezzel az oldallal párhuzamosan tépjetek
egy csíkot, majd utána arra merőlegesen. Vizsgáljátok meg nagyítóval
melyik tépés széle lesz az egyenletesebb! Mit láttok a lap tépett
szélein?
|
Nedvesítés:
Vágjatok ki egy 7-8 cm átmérőjű körlapot a vizsgált papírlapból
úgy, hogy jelöljétek nyíllal a kivágás helyzetét. Nedvesítsétek
meg a körlapot. Kicsit várjatok, míg a víz átjárja a papírt.
A papír pöndörödni fog, mert a papírrostok nedvesség hatására
megduzzadnak. Átmérőjükben nagyobb mértékben növekednek,
mint hosszukban, így tehát a papírlap az eltérő hossznövekedés
miatt meggörbül. A hullámosodás hosszanti tengelye mutatja az
eredeti szálirányt. |
 
|
Csíkpróba: Egy írólap (fénymásolópapír)
sarkából vágjatok ki 2x10 cm-es csíkot úgy, hogy azok egymásra merőlegesek
legyenek. Mielőtt kivágjátok, jelöljétek meg, hogy vissza tudjátok
helyezni azokat.
 |
Tegyétek egymásra a két papírcsíkot,
majd az egyik végén fogjátok össze. Ha a két csík mereven
fekszik egymáson (nem hajlik le egyik sem), akkor az alsó lap a
szálirányban vágott papírcsík. Ha az alsó csík lehajlik,
akkor a felső mutatja az eredeti szálirányt. A jelek alapján
illesszétek vissza a csíkokat, majd jelöljétek a papírlapon a
szálirányt! |
Elsősorban a könyvnyomtatásban
nagyon fontos, hogy a papír száliránya a könyv gerincével párhuzamos,
tehát függőleges legyen, mert csak így fognak a kinyitott könyv
lapjai szépen kihajlani.
Vizsgáljatok meg egy újrapapírt és
egy fából készített papírt! Tépjetek egy csíkot mind a kettőből!
Nézzétek meg nagyítóval a tépés mentén a rostokat! Rajzoljátok
le, mit tapasztaltok!
Hasonlítsátok össze a fából
papírkészítés és az újrapapír-készítés anyag- és energiaszükségletét!
| 1
tonna papír előállításához szükséges anyag és energia |
| fehér
papír |
újrapapír |
 |
417
m3 víz |
100
m3 víz |
 |
1700 kg
fa
(kb.
15-17 db fa) |
1150
kg fekete-fehér újságpapír |
| 717
kWh energia |
300
kWh energia |
| 181
kg mészkő |
|
| 87
kg kén |
|
| 6
tonna gőz |
3
tonna gőz |
| 60
kg klór |
|
Ti otthon mennyi papírt
"fogyasztotok"?
Gyűjtsétek össze naponta a
háztartásban keletkező papírhulladékot. Egy hét után mérjétek
le a tömegét. Számoljátok ki, mennyi papírhulladék keletkezik
nálatok évente! Mennyi fát lehet megóvni ennyi papírhulladék
hasznosításával? (lásd táblázatot!).
|
