|
 15. Vizsgáljátok
meg a komposztot!
|
A
háztartásban, a kertben, az iskolában keletkező szerves
anyagokat ti magatok is tudjátok hasznosítani komposztálással.
Ezzel jelentősen csökkenthetitek az elszállítandó hulladék
mennyiségét. Ki kell választanotok a megfelelő helyet, és meg
kell építenetek a komposztálót, és kezdődhet a munka
(lásd a „Barkácsoljunk komposztálót” című
feladatlapot!).
Nem
minden konyhai hulladékot lehet a komposztdombra tenni. Ennek
eldöntéséhez nyújt segítséget a következő táblázat.
|
|
| Milyen
anyagokat lehet komposztálni? |
Mit
ne tegyetek a komposztra? |
Konyhai
zöldség és
gyümölcsmaradványok.
Kis mennyiségű ételmaradék,
kávézacc, tea.
Kerti nyesedék, avar,
fű, vadvirágok. |
Húsmaradékot,
csontot, olajat.
Gyökérdarabokat
(különösen tarackos gyomokat),
diófa levelét.
Macska és kutyaürüléket.
Követ,
üveget, műanyagot,
fémet, nyomtatott papírt. |
A komposzt kezelésének három lényeges
mozzanata van:
-
aprítás - A komposztra szánt anyagokat mindig aprítsátok
fel, így hamarabb alakulnak humusszá.
-
a keverés - Ha
rendszeresen keveritek ezeket az anyagokat, akkor a nehezebben
rothadó anyagok átalakulását felgyorsíthatjátok, és biztosítjátok
a kellő oxigént.
-
a nedvesen tartás - Ha a
komposzt túl száraz, akkor öntözzétek meg, ha túl nedves,
akkor forgassátok meg, és adjatok hozzá száraz anyagot (pl.
szalma, széna). A
komposzt nedvességtartalma akkor jó, ha olyan, mint a kinyomott
szivacs.
A jól kezelt komposztdombon kb. 6-12
hónap alatt alakulnak át az anyagok komposzttá. Az érett komposzt földszerű,
sötétbarna színű anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból
elsősorban apró, többségükben szabad szemmel nem látható élőlények
tevékenységének hatására jön létre. A komposztálás során humusz képződik, amely a talaj humusz anyagaihoz hasonló
szerves anyag.
A keletkezett komposztot a kertben, a
balkonládában, a virágcserepekben talajjavításra használhatjátok.
 Hová
tűnt az almacsutka? A tízóraira elfogyasztott almátok megmaradt
csutkája lesz a vizsgálatotok tárgya. Töltsetek meg félig
komposzttal virágcserepeket. Rakjátok bele a csutkákat, majd fedjétek
le komposzttal. Végül öntözzétek meg az edényeket. (Ne
legyen túl nedves, mert akkor a csutka megrothad.) Most nincs más
teendőtök, mint a várakozás. A cserepek tartalmát hetente öntsétek
ki egy újságpapírra és figyeljétek meg mi történik az almacsutkátokkal.
Eredményeiteket rögzítsétek papírra. Figyeljétek meg, mennyi idő
kell az almacsutkák teljes eltűnéséhez. Magyarázzátok a közben
lezajló folyamatokat.
Mennyi
idő alatt lesz komposzt a zöld hulladékból? A
komposzt éréséhez elég hosszú időre van szükség. Annak eldöntéséhez,
hogy mikor lesz elég érett, végezzétek el többször a következő kísérletet.
Tejfölös poharakat félig töltsetek meg komposzttal, majd zsázsamagot
szórjatok rá. A magokat kicsit nyomkodjátok bele, és kicsit locsoljátok
meg.
 |
Ha
a komposzt elég érett, akkor a csírák egy-két nap
elteltével láthatóak lesznek és 5-6 nap múlva levelek is képződnek
a csíranövényen. |
 |
Az
éretlen komposztban a magok nem vagy csak lassabban csíráznak,
a levelei sárgásak vagy barnák lesznek. A gyökerek csak vékonyak,
fejletlenek lesznek. |
A magyarázat az, hogy a még nem
kellően érett komposztban vannak olyan anyagok, amelyek gátolják a növények
csírázását és növekedését.
 Ki
lakik a komposztban? Egy
maréknyi komposztot rakjatok egy állványra erősített hálós tölcsérbe,
majd a közvetlenül fölötte levő lámpát kapcsoljátok be. Most
hagyjátok egy napon keresztül így a beállított kísérletet, mert
időbe telik, míg a fény elől menekülő állatkák a tölcséren
keresztül beleesnek a felfogó edénybe. Ezeket az élőlényeket
fajok szerint válogassátok szét, majd nagyítóval, mikroszkóppal
figyeljétek meg és rajzoljátok le. A megfigyelés után tanárotok
segítségével határozzátok meg a fajokat, majd tegyétek vissza az
élőlényeket a komposztdombra. Készítsetek tablót a megfigyeléseitekről!
|
