Kapcsolódó témák:

Hulladéklerakás szakszerűen épített, szigetelt lerakóba

A rendezett hulladéklerakás lényege, hogy a környezet elemeitől elszigetelten, a környezetvédelmi és környezet-egészségügyi előírások betartásával helyezik el a hulladékokat. A biztonságos lerakó (depónia) legfontosabb jellemzői, hogy van föld alatti vízszigetelés, vannak a szivárgó vizek és a keletkező gázok kezeléséhez szükséges berendezések. Az ilyen lerakót bekerítik és őrzik is. A rendezett lerakás esetén a legkorszerűbb módszer az ún. prizmás módszer, ahol rétegesen, tömörítve történik a hulladék lerakása. (Így csökkentik a térfogatát, és megakadályozzák a rágcsálók elszaporodását.) A feltöltés közben a prizma teljes felületét folyamatosan takarják inert anyagokkal (adott körülmények között kémiai reakcióba nem lépő anyag pl. homok, törmelék). Ez a 10-25 cm-es réteg biztosítja a hőszigetelést és megköti a keletkező gázokat, valamint ezen közlekednek a szállító járművek.

A hulladéklerakók leggyakoribb típusai
medence	hányószerűen kialakított	védőgáttal kiemelt medence	lejtőoldalnak támaszkodó

A szabályos lerakókban történő hulladékelhelyezéssel sem érnek véget a gondok, ott is lejátszódnak állandó ellenőrzést igénylő folyamatok. A hulladéklerakó telepre eső csapadék, de a hulladék saját nedvességtartalma is elkezd lassan a talaj irányába szivárogni, és magával visz mindent, amit fel tud oldani. Így például a nehézfémeket, a háztartásból kikerülő savas jellegű anyagokat stb. Ezeknek a folyadékoknak útját tudják állni a szigetelőrétegek, szűrőrendszerek, de műszaki állapotuk ellenőrzése folyamatos feladat, mely a szigetelőréteg alá telepített érzékelőkkel és a lerakók körül kiépített talajvízfigyelő kutak segítségével oldható meg.

A hulladékban lévő szerves anyagok bomlási folyamata eredményeként ammónia, metángáz (depóniagáz) is keletkezik, amely légszennyezést okoz. A metángáz (más légszennyező anyagokkal együtt) jelentősen hozzájárul a globális klímaváltozáshoz. Ha ezeket a gázokat megfelelő berendezéssel összegyűjtik, akkor energia előállítására hasznosíthatók. 1 tonna települési hulladékból 40-60 m³ gáz nyerhető ki, amely 16-24 liter fűtőolaj fűtőértékének felel meg. (Az EU szabályai szerint a lerakóba kerülő hulladékok szervesanyag-tartalmát 5% alá kell csökkenteni, ezzel kevesebb ilyen gáz keletkezik majd.)

A mai kor előírásainak megfelelő települési hulladéklerakó létesítése, üzemeltetése, a betelt lerakó állapotának folyamatos ellenőrzése magas beruházási és üzemeltetési költségeket jelent. A szemétdíj rendszeres fizetésével a lerakó helyes működtetéséhez mi is hozzájárulunk.