Alapfogalmak Történelem A hulladékok keletkezése Megelőzés Fajtái Szelektív gyűjtés Hasznosítás Ártalmatlanítás

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei

A téma tartalma:

A lerakó kialakítása
A lerakó működése

Kapcsolódó témák:

Hulladéklerakás szakszerűen épített, szigetelt lerakóba
Hulladéklerakás nem megfelelően létesített vagy illegális lerakóba
Hulladékégetés
Megelőzés
A hulladékok fajtái
Szelektív gyűjtés
Hasznosítás

Egy szakszerűen kialakított, korszerű hulladéklerakó:
a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ

A pusztazámori lerakó az ország legnagyobb regionális hulladékkezelő központja. A 2000 nyarán végzett próbaüzem óta a hulladéklerakás folyamatosan történik. Itt helyezik el a főváros és néhány környező település hulladékának egy részét. A lerakó megfelel a hazai jogszabályi előírásoknak és az Európai Unió szigorú környezetvédelmi normáinak.

Néhány adat a hulladékkezelőről:

  • Területe 90,7 ha, melyet 4500 m kerítés vesz körül.

  • A lerakótér területe összesen 55 ha (I., II., III. ütem)

  • A lerakómedence teljes térfogata 20,3 millió m3

  • A beszállítható laza hulladék mennyisége 66 millió m3

  • A hulladékdomb legnagyobb magassága 55 méter lehet

  • Üzemelési idő várhatóan 48 év



A lerakó első ütemének vázlata. (1. csurgalékvíz medence,
2. nyomásfokozó konténer, 3. ipari víztermelő kutak, 4. depóniagáz telep)

A lerakó kialakítása:

A lerakót a környező településektől 3-5 km-re alakították ki. A telephez kiépítették a teljes közműhálózatot. (ivóvízvezeték, elektromos távvezeték, telefon) A lerakó megközelítésére közvetlen kapcsolatot építettek ki az M7-es autópályával, így a hulladék szállítása nem zavarja a környező települések lakosságát.

A területről eltávolították, és a közelben felhalmozták a termőtalaj réteget, melyet majd a rekultivációhoz[1] használnak fel. A lerakótér fenéksíkját ezután ferde bevágással alakították ki. A kitermelt anyagból építették a lerakóteret körülvevő szorítótöltést, melyet folyamatosan magasítanak majd a feltöltés ütemében. A belső teret két osztótöltéssel négy részre (szektorokra) választottak el.



A 4. szektor még üres. Megfigyelhető a szigetelés és a gázgyűjtő kutak.

A lerakót biztonságos műszaki védelemmel látták el. A szennyező anyagok a talajba és a felszín alatti vizekbe szivárgását a kettős szigetelőréteg akadályozza meg. Az első réteg az 50 cm-es alacsony vízáteresztő képességű ásványi réteg[2]. E fölött helyezkedik el a második réteg, a 2,5 mm vastagságú polietilén szigetelőlemez, mely alá 10x10 méteres hálóban érzékelő hálózatot építettek ki. Az első ütem esetében ez mintegy 1000 db érzékelőt jelent. Ezek jelzik az esetleges lemezsérüléseket. Ezután a lemezszigetelésre geotextilia[3] védőréteg került, melyre 50 cm vastag durva homokból szivárgó réteget terítettek. 60 méterenként osztályozott kavicsból kiépített szívótestekbe csurgalékvízgyűjtő dréncsöveket telepítettek, melyek a gravitációsan összegyűjtött vizet a szorítótöltés külső oldalán kialakított csurgalékvíz-gyűjtő csatornán át a 30000 m3-es csurgalékvízgyűjtő medencébe vezetik. A lerakótelep felszíni vizeinek valamint a háttérvizek elvezetésére 250 m hosszú burkolt elvezető árkot építettek. Az elvezető vizeit befogadó Kerekdombi árkon mederfelújítást végeztek és új átereszeket hoztak létre.

A hulladékból keletkező gázok elvezetésére 25 db alsóelszívású deponiagáz-gyűjtő kutat építettek, páronként önálló kivezetéssel és szabályozási lehetőséggel. A lerakót az uralkodó széliránnyal ellentétes oldalon védőhálóval vették körül, mely megakadályozza a hulladék szél által történő széthordását. Kiépítették a telep fogadóterminálját és a működtetést kiszolgáló létesítményeket. (Irányítóépület, hídmérlegek, szociális és irodai épület, alvállalkozói épület, építmény fenntartási épület, raktár és kazánház, PB-gáz tartálytelep, gépjármű karbantartó, üzemanyagtöltő állomás, jármű- és munkagépmosók, tűzi- és iparivíz tároló, meteorológiai állomás, infrastrukturális és közműhálózatok, monitoring rendszer, automatikus beléptető és nyilvántartórendszer.)

A polietilén szigetelőfólia, amely a lerakómedence alját képezi A polietilén szigetelés
 épségét figyelő érzékelők
Csurgalékvíz-gyűjtő
 dréncső
Csurgalékvíz-gyűjtő medence
a szellőztetőkkel
Depóniagáz-gyűjtő kút A depóniagázokat
összegyűjtő csövek
 Talajvízfigyelő kút  Védőháló a szél által
 szállított hulladék megfogására

A lerakó működése:

A hulladékot szállító járművek a telep főbejáratán juthatnak be a lerakó területére. Ott egy automatikus beléptető rendszer minden járművet regisztrál, lemér. Az adatokról teljes körű számítógépes nyilvántartást vezetnek. Tárolják a beszállított hulladék származási helyét, fajtáját, a beszállító adatait, és azt is, hogy a lerakótér melyik szegmensében, melyik feltöltési szintjén került lerakásra.

   

Beléptetés, mérés, regisztrálás

 

A hulladék ürítése, a kompaktor egyenget és tömörít

   

Kocsi mosás, fertőtlenítés

Ezek után a járművek a lerakómedence kijelölt területén kiürítik rakományukat, majd a kocsikat lemossák, és mielőtt elhagyják a telepet, áthajtanak egy fertőtlenítő medencén.

A hulladékból és a csapadékból származó szennyvizet a csurgalékvíz medencében gyűjtik össze és 3 db légbefúvóval levegőztetik. Alkalmas időjárási körülmények között a szennyezett vizet kiemelik és a hulladék felületén kiöntözéssel elpárologtatják. A lerakómedence még nem használt részében felgyülemlett tiszta csapadékvizet nem vezetik a csurgalékvíz medencébe, hanem külön elvezető csatornába kerül.

A hulladéktestben képződő gázokat a depóniagázgyűjtő kutak és csövek gyűjtik össze. Ezeket a robbanásveszély miatt fáklyázással elégetik vagy elektromos energia előállítására hasznosíthatják. (Fűtőértéke kb. fele a földgázénak.) Jelenleg még ez a rendszer nincs kiépítve, de mire betelik az első ütem, akkorra elkészül majd.

A lerakó megtelését követően vízzáró réteggel fedik a hulladéktestet, melyre egy méter vastagságú termőföldet fognak teríteni. Ebben a talajban alakítják majd ki a tájba illő növénnyel fedett domborzatot.

A hulladéklerakó telepen és környezetében 19 db talajvízfigyelő-kút épült. Emellett felszíni vízmintavételi; zaj-rezgésvédelmi; talajvédelmi; levegőminőség-ellenőrző mérőpontokat jelöltek ki. Az illetékes környezetvédelmi hatóság is rendszeresen ellenőrzi a telep szabályos működését.

A bejáratnál működik egy lakossági szelektív hulladékgyűjtő udvar is. Itt fogadják a gépkocsival ideszállított szelektált másodnyersanyagokat. (Papír, PET-palack, üveg, akkumulátor, használt elemek, fáradt olaj, sütőzsiradék, elektronikai hulladék, fém dobozok stb.)

[1] A természeti környezet tudatos helyreállítása a tájjelleg figyelembevételével, a lerakó környezetszennyező hatásának megakadályozására végzett tevékenység.

[2] Consolid eljárással történő vegyi kezeléssel kialakított mesterséges szigetelő réteg

[3] A geotextiliák polietilén, vagy polipropilén szálból tűnemezelt, vagy szövési technológiával előállított műszaki textíliák. A geotextiliák alapvető funkciói: szűrés, elválasztás, erősítés.

 

 

Copyright ® 2004. Csalló Attila

Templomdombi Általános Iskola, Szentendre

Hulladek-suli@freemail.hu