A téma tartalma:

Kapcsolódó témák:

Veszélyes anyagok, hulladékok

Azokat az anyagokat, hulladékokat, amelyek minőségüket tekintve az emberi egészségre, életre, élővilágra, környezetre közvetlenül vagy közvetve károsító hatást váltanak ki, veszélyes anyagoknak, hulladékoknak nevezzük.

Veszélyes anyagot tartalmazó termékek a háztartásban a következők:

• gépjármű ápolószerek, és gépkocsikban használt vegyi anyagok

• takarító- és fényezőszerek,

• festékek és oldószereik,

• kártevőirtók és göngyölegeik

• gyógyszerek, betegápolási hulladékok 

• vegyes cikkek (elemek, a körömlakklemosó, néhány kozmetikum, izzók, fénycsövek, elektronikai készülékek stb.)

A veszélyes anyagot tartalmazó háztartási termékek használatuk során és hulladékként egyaránt sok problémát okoznak. Használat közben is veszélyt jelentenek az egészségre. Ha ezekből a termékekből a szükségtelenné váló mennyiséget leengedjük a lefolyón, szemétbe dobjuk vagy elégetjük a maradékot és a csomagolóanyagaikat, akkor azok veszélyeztethetik környezetünket.

Mitől lesz valami veszélyes?

Egy anyag akkor minősül veszélyesnek, ha olyan tulajdonságokkal rendelkezik (biológiai, kémiai, radioaktív, stb.), ami miatt az emberi egészségre, a környezetre kockázatot jelent. Sok veszélyes termék egyszerre több ilyen tulajdonsággal is rendelkezik.

A robbanképes anyagok szerkezete nagyon könnyen felbomlik, és kapcsolatba lép a környezetében lévő anyagokkal. A robbanás mellett néha még mérgező gázok is fejlődnek. Az iskolában és otthon található robbanóképes anyagokra példa a pikrinsav (régebben fizikai és kémiai kísérleteknél használták), a forrasztó anyag (kalciumkarbid) és néhány rágcsálóirtó (cink-foszfid).

Az oxidáló anyagok és készítmények, más elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek (pl. hidrogénperoxid, hypo, stb.).

A tűzveszélyes, gyúlékony anyagok égni kezdenek, ha bizonyos hőmérsékleten szikrával vagy tűzzel érintkeznek. Azt a hőmérsékletet, amelyen ez bekövetkezik, gyulladáspontnak nevezzük. Az ilyen anyagok gyulladáspontja alacsony. Otthon fellelhető gyúlékony anyagok a körömlakklemosó (aceton), festékoldó (toluol, xilol) és a hajlakk (bután).

Az irritáló anyagok bőrrel, nyálkahártyával érintkezve gyulladást okozhatnak.

A mérgező anyagok azonnali vagy hosszú távú egészségkárosodást, sérülést, betegséget vagy halált okozhatnak. Ezek a mérgező anyagok nemcsak az emberre lehetnek veszélyesek, hanem a környezetbe kerülve az ott élő élőlényekre is hasonló hatást fejthetnek ki. Bizonyos anyagok a táplálékláncba bejutva komoly pusztítást végezhetnek az egész életközösségben. Sőt, visszajuthatnak az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekbe is. Otthon található mérgező anyagok a festékoldók (pl. a metilénklorid), a rovarirtók (pl. a klordane) és a fakonzerváló anyagok (pl. a pentaklór- fenol).

A karcinogén anyagok a szervezetbe bejutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

A maró hatású anyagok roncsolják a fémek felszínét és az élő szöveteket. Amivel érintkezésbe kerülnek, azt kémiailag megváltoztatják. A maró hatású anyagok savasak (pH értékük 2 vagy ennél alacsonyabb), illetve lúgosak (pH értékük 12,5 vagy ennél magasabb). Maró hatású anyag például a tűzhelytisztító (nátriumhidroxid = lúgkő), a fürdőszoba tisztító (foszforsav) és a medencékben használatos vegyszerek (hidrogénklorid = sósav).

A fertőző anyagok olyan életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait (mikroorganizmusok által termelt anyag) tartalmazzák, amelyek betegséget okozhatnak az emberben vagy más élőlényben.

A mutagén anyagok a szervezetbe kerülve megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.

Hogyan károsítják az egészséget a veszélyes anyagok?

A szárazelemek veszélyei

A szárazelemekre nagyon oda kell figyelni a bennük lévő anyagok és kis űrtartalmuk miatt. Sokan azt gondolják, hogy egy kicsiny gombelem mit árthat a környezetnek, de igaz az a mondás, hogy minél kisebb egy szárazelem, annál több és veszélyesebb anyagot tartalmaz fajlagosan.

Az ÓLOM-OXID (gomb-) elemek jelentős mennyiségű (30%-40%) ólmot tartalmaznak. Leggyakrabban hallókészülékekben, orvosi eszközökben, órákban, fényképezőgépekben használjuk őket. A gombelemek másik típusa az ezüst-oxid elem.

ALKÁLI (tartós-) elemek is tartalmaznak higanyt. Bár a bennük lévő higany mennyisége az utóbbi években állandóan csökken, mégis olyan tömegben használjuk ezt az elemtípust, hogy a sok kicsi összeadódik. Rengeteg termék (játék, zseblámpa, rádió) működik alkáli elemmel. Ez a típus helyettesíti a régebbi SZÉN-CINK elemeket.

A NIKKEL-KADMIUM (utántölthető, ceruza-) elemből származik a városi hulladéktömeg kadmium-tartalmának 52%-a. Ezek leginkább újratölthető eszközökben, füstriasztókban, háztartási gépekben és telefonokban használatosak. Elméletben egy ilyen elemet 1000-szer fel lehet tölteni, így általánosságban elmondható, hogy egy nikkel-kadmium elem 150 alkáli elemet pótol. A nikkel-kadmium elemek használatával csökkenthetjük a hulladékmennyiség higanytartalmát, de növeljük a kadmiumét.

Mi lesz a veszélyes hulladékokkal, és hogyan hatnak környezetünkre?

Jelenleg a veszélyes háztartási hulladékok döntő többsége a szeméttelepekre vagy szemétégetőkbe kerül, közvetlenül a talajra ürül, vagy eltűnik a lefolyóban, ahonnan a szennyvízülepítőbe vagy a csatornába kerül. Ha így szabadulunk meg tőlük, a háztartási hulladékok veszélyes összetevői komoly veszélyt jelentenek a környezetre.

Ha a hulladéklerakók nem izoláltak, azaz nincs kiépítve kellő műszaki védelmet biztosító szigetelőszerkezet, akkor egyes anyagok kikerülhetnek a környezetbe. Az eső, hó és egyéb csapadékformák szabadon bejutnak és keverednek a szeméttel, így a veszélyes anyaggal is. Ha a veszélyes anyag vízben oldódó, mindenhova eljut, ahová a víz csak viszi. Amennyiben nem vízben oldódó, valószínűleg érintetlen marad, és a vízben lebegve változtat helyet. Ez a szennyezett víz leszivárog a szeméten keresztül a talaj mélyebb rétegeibe, hacsak nem ütközik valamilyen akadályba.

Még a szigetelt hulladéklerakók sem képesek megbirkózni a veszélyes anyagokkal. Néhány veszélyes összetevő tönkreteszi, és hatástalanítja a műanyag szigetelőréteget. Így a szennyezett víznek lehetősége nyílik belépni a vízkörbe.

A szeméttelepen uralkodó körülmények befolyásolják az ott elhelyezett anyagok sorsát. Az oxigén mennyisége, a nedvességtartalom valamint a környező talaj jellegzetességei határozzák meg, hogy milyen gyorsan porladnak el az ott elhelyezett anyagok, dobozok vagy az elemek fém burkolata stb. A szeméttelepen lévő víz reakcióba is léphet különféle anyagokkal (például a szárazelemekben található lítiummal).

Mivel kémiai szerkezetük rendkívül eltérő, nem lehet általánosan megállapítani, mi történik a települési hulladékkal egy szeméttelepen. Az ide kerülő anyagok hosszú távú hatásai nem ismeretesek, mivel a kutatások csak nemrég kezdődtek.

A hulladékégetőket felszerelik mérő-ellenőrző eszközökkel, amelyek a szennyezőanyagok mennyiségét mérik és rögzítik. A szennyezőanyagok közül néhányat nehéz kimutatni. Egy-két összetevőjük különösen problematikus. Például a szárazelemekben, higanygőz izzókban, és régi festékekben előforduló higany az égetés során keletkező magas hőmérséklet hatására gázzá alakul, és a hulladékégető kéményén át távozik a környezetbe. A létező gáztisztító berendezések képesek kiszűrni a szennyeződéseket még mielőtt azok elhagynák a kéményt. De még a leghatásosabb technológiák is csak a higany 75%-85%-át képesek eltávolítani. A levegőbe került higany visszajut a tavakba, forrásokba és talajvízbe, ahonnan aztán bekerülhet a táplálékláncba. Az égetés után fennmaradó hamu szintén tartalmazhat veszélyes kémiai anyagokat.

Ha már egyszer a levegőben van, a veszélyes anyag reakcióba léphet az ott lévő többi szennyeződéssel, és így új vegyületet alkothat. Lehet, hogy vízben oldódva eső vagy nagyobb szemcsék formájában (száraz csapadékként) végül a földre kerül. Hogy egy anyag mennyi ideig tartózkodik a légkörben, az attól függ, hogy mennyire stabil. Az instabil szennyeződések, mint a szénmonoxid, csak rövid ideig vannak a légkörben. A stabil szennyeződések hosszú ideig tartózkodnak ott, és rengeteg kárt okozhatnak.

Ha komposztdombra kerül a veszélyes háztartási hulladék, akkor a végtermék túl szennyezetté válhat általános felhasználás céljára. Például két gombelem nehézfémtartalma egy kilogramm komposztot tehet általános használatra alkalmatlanná.

Közvetlenül a talajra kerülve a veszélyes háztartási hulladék a talaj részecskéivel kerül érintkezésbe, oldódik, vagy szuszpenzióvá válik, így a földre ürített veszélyes háztartási hulladék a környező talajt, vagy alsóbb rétegekig szivárogva esetleg a talajvizet is szennyezi.

A lefolyóba öntött veszélyes hulladékok a szennyvízülepítő és szennyvíztisztító rendszerbe kerülnek. A túlzott mennyiségű lefolyótisztító, valamint a lúgot és erős fehérítőt tartalmazó tisztítószerek, lassítják a természetes tisztító folyamatokat, mivel elpusztítják a víz tisztításához szükséges baktériumokat. A baktériumok nélkül bizonyos kórokozók sértetlenül kerülnek ki a rendszerből. Mivel ezeket a rendszereket nem kémiai anyagok feldolgozására találták ki, a veszélyes háztartási hulladék eredeti formában hagyja el a rendszert, ezzel veszélyezteti az élővizeket és talajvizeket.

Meddig marad veszélyes a veszélyes háztartási hulladék?

Hogy egy veszélyes anyag milyen sokáig marad aktív a természetben, az specifikus tulajdonságaitól függ. Amennyiben az illető anyag nem bomlékony, akkor hosszú időn keresztül változatlan marad. Az ilyen anyagok végigvándorolnak a táplálékláncon, felgyűlnek az élőlények szöveteiben a lánc minden egyes pontján (ezt nevezik bioakkumulációnak). Ilyenek a nehézfémek is, melyek nem bomlanak le a természetben.

A lebomló kémiai anyagok (mint pl. a fagyálló elsődleges alkotóeleme, az etilénglikol), a természetben fizikai és kémiai változásokon mennek keresztül. Ezek a vegyületek lebomolhatnak, vagy olyan mértékben felhígulhatnak, hogy többé nem jelentenek veszélyt a természetre.

Hogyan kezeljük a veszélyes hulladékokat?

A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni, biztonságos helyen kell tárolni. A veszélyes hulladékgyűjtési akciók során, vagy hulladékudvarokban kell leadni, ahol speciális gyűjtőedényekbe rakják. Az elszállításig zárt helyen tárolják. Ártalmatlanítására, elhelyezésére csak a megfelelő szakértelemmel rendelkező cégek alkalmasak.

A veszélyes hulladékok egy része újrahasznosítható, egy másik része speciális égetéssel ártalmatlanítható, a maradékot pedig biztonságosan megépített veszélyes hulladéklerakóban kell tárolni.

A legjobb módszer a megelőzés

A legtöbb, háztartásban használatos veszélyes anyag helyettesíthető valamilyen biztonságosabb anyaggal, eljárással. Használhatunk tölthető akkumulátor elemeket vagy hálózati adaptert az eldobható elemek helyett. A sok gyógyszer helyett alkalmazzunk gyógynövényeket, vagy sportoljunk, tartsuk karban szervezetünket. Szúnyog- és rovarölőszerek helyett használjunk szúnyoghálót, légycsapót vagy légypapírt. Bizonyos növények illóolajai elriasztják a rovarokat (pl. citromfű, levendula, stb.). A háztartási tisztítószerek helyett készíthetünk környezetbarát tisztítószereket is. Ecetet használhatunk vízkőoldó helyett.

Ezeknek a szereknek a hatékonysága lehet, hogy nem éri utol a boltban kapható vegyszerekét, de mindenképp környezetkímélőbbek.