Textilek
A
természetes alapú textileket az ember már évezredek óta használja,
ezeknek a hulladékai nem szennyezik a környezetet, mert viszonylag
"hamar" lebomlanak. A mai textilek azonban sokszor tartalmaznak
mesterséges anyagokat is, és mennyiségileg is jóval többet használunk
belőlük, mint egykoron.
Miből készül a
textil?
Alapvető nyersanyagok a szálanyagok.
Keresztmetszetükhöz képest hosszú, hajlékony, megfelelő szilárdságú
szálak. Eredetüket tekintve természetesek és mesterségesek lehetnek.
I. Természetes
szálanyagok:
1. Növényi eredetű szálanyagok
(többnyire cellulózból épülnek fel)
pamut
(a gyapot magjain fejlődő szálak)
len (a
növény szárában lévő rostkötegek)
kender
(a növény szárában lévő rostkötegek)
juta (a
trópusi növény szárában lévő rostkötegek)
rami (a
trópusi növény szárában lévő rostkötegek)
2. Állati eredetű szálanyagok (állati
fehérjék alkotják)
gyapjú
(a juhfélék szőre)
hernyóselyem
(a selyemhernyó gubóját alkotó vékony szál, 3000m/db)
3. Ásványi eredetű szálanyagok
azbeszt
(sziklás azbeszt rostra bontásával nyerik)
II. Mesterséges
szálanyagok:
1. Szerves
regenerált
(a természetes anyagot módosítják: Pl.: a viszkóz cellulózból)
szintetikus
(poliamidok, poliészterek, PVC, Poliuretán-Lycra, Poliuretán-Spandex
stb.)
2.
Szervetlen
üvegszál
A textilanyagok többségét fonalból
vagy cérnából készítik, melyeket a szálanyagokból sodrással
állítanak elő. Ha több szálat sodornak össze, akkor sokkal nagyobb
lesz a fonal szakítószilárdsága.
Hogyan készül a
textil?
|
A
fonalak szövésével szöveteket gyártanak.
|
|
Fonással
fonatolt termékeket állítanak elő (pl. cipőfűzők).
|
|
Hurkolással
kötött termékeket készítenek.
|
|
Nemezeléssel
lapszerű textilanyagok képezhetők, amit a kusza szálak szoros
tapadása rögzít.
|
A textilhulladékok szelektív gyűjtése,
hasznosítása
A települési hulladékok kb. 3 %-a
textilhulladék. Ezt a hulladékfajtát jelenleg nem nagyon lehet ipari méretekben
hasznosítani. Bár a jó minőségű pamuthulladékot a papíripar fel
tudja dolgozni merített papírok készítésére, azonban a háztartásban
ritkán keletkezik ilyen. A probléma a szálanyagok azonosításában
rejlik, mert sok textilhulladékban már nem található meg az anyagjelölés.
A műszálas anyagokat a papíripar pedig nem tudja hasznosítani.
A textilek esetében főként a hulladékkeletkezést
tudjuk megelőzni, késleltetni. Gondoljunk csak arra, milyen hamar
feleslegessé válnak a divatjamúlt ruhadarabjaink, pedig nagyon sokszor
kifogástalan állapotban vannak. Mielőtt kidobjuk lyukas, javításra
szoruló ruhadarabjainkat és újat vásárolunk, javítsuk meg, és még
sokáig használhatók maradnak. Ha mégis feleslegessé válnak, de még
használhatók, akkor tiszta állapotban összegyűjtve leadhatjuk egy
karitatív szervezetnél, akik biztosan találnak neki megfelelő helyet,
vagy elvihetjük egy használtruha boltba.
Mi magunk is készíthetünk belőlük különböző
használati tárgyakat (pl.: rongyszőnyegeket, bevásárló szatyrot,
patchwork munkákat stb.), vagy egyszerűen mindenféle „csodakendők”
helyett portörlésre, felmosásra, stb. alkalmazhatjuk.
|